ÉDES, SEMMI KIS HAZUGSÁGOK, AVAGY A MÉRET NAGYON IS SZÁMÍT

A pénisz hossza a hüvelykujj háromszorosa, a múlt héten olvastam egy cikkben. Ha én ezt korábban tudom! Ezentúl csak a férfiak kezét figyelem, a tekintetük és a fenekük helyett.

ori_3975_798225449_1134836_buthan_3.jpg

A Kettes Számú gyakran hangoztatta, három centi hiányzik a boldogságomhoz. Konkrétan, három centivel kellene hosszabbnak lennie a szerszámának ahhoz, hogy úgy istenesen helyben hagyhasson, tényleg kielégüljek. Ilyenkor én mindig tiltakoztam, ugyan dehogy, ismételgettem a közhelyet, a méret nem számít, majd, hogy véletlenül se nézzek a szemébe, gyorsan bekaptam az emlegetett testrészt, sikeresen lezárva a témát. Mert ugye, abban a helyzetben meglehetősen veszélyes társalogni, esetleg megrövidítem még egy kicsit a dolgot, leharapva belőle néhány centit. Egyik ismerősömet így metélte körül a menyasszonya, mondjuk, tekintve a kalandjai számát, lehet, hogy szándékosan, valójában bosszú volt. Ha már nem lehet teljesen a lányé, másé se legyen. Egy ideig legalább. De lehet, hogy ez is csupán egy a kisvárosi legendáink közül. Valószínűleg a Kettes Számú sem hitte el a hazugságomat, mivel karácsonyra egy dildót kaptam ajándékba, amin rózsaszínben virított, húsz centiméter hosszú.

Barátnőm vegyes esküvőn járt, összeszedett a násznépből egy holland fiút. Külsőleg teljesen a zsánere, vékony, közel két méter, minimum fél fejjel magasabb nála, szőke. Mégsem működött az álompasival, mivel minden testrésze arányos volt a magasságával, nem csupán a tenyere óriási, hanem a farka is. A lány kezdte kerülni a szexet, hajnalokig buliztak, gyakran fájt a feje, vagy hetekig menstruált. A fiút egyik tényező sem zavarta. A barátnőm édesanyja szerint majd megszokja a srác méretét. A nő inkább megszökött, három hónap után elhagyta.

Jól nevelt református kislányként a Projektvezető kérdésére, eljössz velem Dubájba, Párizsba vagy Madridba, mindig azt felelem, nem érek rá, rettentően fontos munkaértekezletem vagy családi programom van, a fiamnak nem okozhatok csalódást, ugye megérted? Megérti, neki is van kettő, szoktunk egymásnak tanácsokat adni gyereknevelés terén. Tudom, hogy nem talál majd a közel jövőben másik alkalmas időpontot, a lehetetlen munkabeosztása miatt.

Egy szaúdi olajmezőn dolgozik, több száz munkásért felel, az amerikai fennhatóságú cég tulajdonképpen önálló állam a királyságon belül, saját rendőrséggel, kórházzal, hullaszállítóval. Egy hónap munka után jár neki  harminc nap szabadság, amit a családjával tölt. Napi tíz órát ül egy légkondicionált konténerben a sivatag közepén, nappal hűtik, éjszaka fűtik az összkomfortos dobozt. A munkatársak kilencvenkilenc egész kilenc tized százaléka férfi, konkrétan négy női alkalmazottjuk van, egyik sem izgatja fel. Szerencsére a semmi közepén kiválóan működik a net, így a munkával töltött idő alatt a társkeresőn ismerkedik, és a hazaúton találkozik a hölgyekkel. Az időpontot nem lehet módosítani.

Mégsem mondhatom a szemébe, figyelj, nem szeretnék veled többé találkozni, egy percet sem akarok együtt tölteni veled az ágyban, mert hiányzik pár centi a boldogságomhoz, és már azt a négy napot is halálra untam. Kicsi vagy, minden porcikád kicsi, mintha a híres arab énekes fiatal verziója lennél, akinek a dalait imádom, de mint férfi sohasem vonzott. Pedig mindenben a kedvemet kerested, figyelmes voltál, megkedveltetted velem Londont, mivel korábban nem lelkesedtem különösebben a városért. Csodálatos szállodát foglaltál, közel a Harrod’s-hoz és a múzeumokhoz, de már reggel korán tárgyalásra sietettél, és csak késő este jöttél vissza. Ilyenkor maximum egy menetre futotta az erődből, ami nekem édeskevés. Nálam négy évvel fiatalabb férfiként igazán bírhatnál még két-három menetet. Éjjel, és legalább egyet reggel, mielőtt magamra hagysz.  Hiába csináltuk hátulról néha, vagy csaptál rá párszor a fenekemre, nem tudtál igazán beindítani. Talán, ha hajlandó lettél volna a száddal kényeztetni, kicsit fellelkesülök, de undorodtál az ilyesmitől. És ajándékokkal sem kompenzáltál, mint mások, tehát maradtak az édes, semmi kis hazugságok.

Mivel meglehetősen okos férfi, tulajdonképpen rá kellene jönnie, hogy közel egy éve lódítok neki. A probléma az, hogy Isten agyat és farkat is adott a férfinak. És hozzá annyi vért, hogy egyszerre csak az egyik működhessen.