Kávéillatra ébredek, azonnal kinyitom a szemem, pedig még nem szólt az ébresztő. Ugyan fél órával ezelőtt nyöszörögve fordultam a másik oldalamra, hogy a redőny résein erőszakosan betolakodó napfény ne világítson lézerként a szemembe. Most energikusan ülök fel, talán, mert pontosan tudom, mi vár rám. Géza érkezik széles mosollyal, édesen bugyuta akcentussal jó reggelt köszön, leteszi az eszpresszóm az éjjeliszekrényre. Méregerős fekete, szigorúan cukor nélkül, hogy ne kelljen futnom reggel, hogyisne, kilötykölném a kávém közben, amit Géza olyan precízen készített el, mint egy barista.

Rám kacsint, hogy aztán elmerüljön a takaró alatt. Illetve a helyén, mert a padlóra dobja, miközben gondosan nyal, pontosan, ahogyan tanítottam neki. Először kívülről a szirmokat, aztán gyors, apró érintésekkel a csiklóm, majd szopogatja a gömböt. Mikor már elég hangosan sikoltozom, mélyen belém dugja a nyelvét, élvezi a remegésem. Közben néhányszor rám néz, egyenest a szemembe, nem felejti el, hogy ezt szeretem, úgy, mint a reggeli szexet. Vannak reggeli, nappali és esti szeretkezést kedvelő emberek, meg én, aki a nonstop kategóriába tartozik.

Végül Géza gondosan megtörli a száját, megigazítja a takarót és összeszedi a piszkos kávés csészét. Mikor elkészülök, a konyhában mosogat, kósza csókot nyomok a tarkójára, rácsapok egyet az izmos fenekére, majd benyomom a kettes gombot, ami a nagytakarítást jelenti, és nem felejtem el beprogramozni éjszakára az ölelve ringass el programot. Erre nagyon büszke vagyok, magam írtam. Az ajtóból még visszaszólok, későn jövök, üzleti vacsorám lesz egy partnerünkkel.

Géza egy szexrobot, a legújabb modell, valójában sokkal arisztokratikusabb neve van, de nekem a Géza jobban tetszett, mivel ez egy mindennapi magyar név. Ha társaságban emlegetem, senki sem kapja fel a fejét. Rendeléskor kiválaszthattam a magasságát, testalkatát, haja és szeme színét, sőt, még a szerszáma hosszát is. Tizenkilenc centi mellett döntöttem, a legtovább ezen tanakodtam, de azért huszonegy mégis túlzás lenne. Elvégez minden házimunkát, kommunikál, kacsint, beszél, bár a magyar nyelvért extra felárat fizettem, innen a szexi akcentus. Vannak elmentett programjai, de magam is kitalálhatok bármennyit. Nem volt olcsó mulatság, de még mindig kevesebbe kerül, mint egy újabb elfuserált házasság, mint a veszteség a Kettes és Hármas számúnál.

Öt negyvenkor már az órám lesem, ötvenre elpakolok minden iratot a dossziékba, és élére állítgatom a ceruzáim az asztalomon. Pontban hatkor kiviharzok az ajtón, a főnököm ugyan utánam szól, de úgy teszek, mint aki nem hallja már, amit kér. Elszáguldok a Marina-partra, csöngetnem sem kell, tudom a kapukódot. Daninál a hatodikon kellemes hűvös van, megy a légkondi, örülök neki, a mellbimbóm tűhegyesen ágaskodik a hidegben, átböki a blúzom vékony selymét. Dani a kanapén ül, és a tévét bámulja. A képernyő elé állok, lehajolok, mélyen, hogy lássa, nincs rajtam melltartó, megcsókolom. Félretol, mindjárt kezdődik a meccs, mondja, inkább hozz egy sört a hűtőből, ha kérsz, bonts magadnak is.

Mi kell egy nőnek? Szerelem, törődés, orgazmus. Ja, és cipő. A cipőt ne felejtsük el.