Aranylótuszt már anyaszült meztelenül találta a földre terített gyékényeken. Csak a kis vörös atlaszpapucs virított a lábán. Kezében legyezőt forgatott, azzal hűsítette magát.

Meztelensége láttán Hszi-men Csing vére egyszeriben száguldozni kezdett. Nagy sietve ő is lehányta magáról a még rajta levő ruhákat, és lekuporodott az egyik porcelán zsámolyra. Először jólesően kinyújtotta a lábát, s lábujjaival egy ideig élvezettel csiklandozta Aranylótusz kis békáját, majd még a szaténpapucsot is lehúzta róla, és hogy, hogy nem, hirtelen különös ötlete támadt: az asszony két szétvetett lábát a lábtekercsekkel a lugas hátsó bejáratának oszlopaihoz erősítette. Aranylótusz most úgy feküdt ott, mint holmi hanyatt döntött sárkány, melynek ég felé áll két mellső patája, ilyen helyzetben fogadta a tüzes szerelmi támadást.¹

A hatvanas években a Kommunista Párt hadjáratot hirdetett a prostitúció ellen, majd 1980-ban bevezették az egyke politikát Kínában. A szabályozás rettentően szigorú volt, hiszen ha valaki a megengedett egynél több gyereket vállalt, azt a munkahelyéről is elbocsáthatták vagy abortuszra kényszeríthették. Néha azért engedményt is alkalmaztak, így a kisebbségekhez tartozók vállalhattak két gyereket, valamint 1984-től már azok a vidéki családok is, akiknek az első gyermeke lány lett. Rajtuk kívül azoknak a pároknak is engedélyeztek egy második gyereket, akiknél mindkét szülő egyedüli gyerek volt. Mégis gyakran előfordult, hogy olyan nőket is abortuszra kényszerítettek, akiknek joguk lett volna még egy gyereket szülni, de nem tudták beszerezni a szükséges dokumentumokat. Rengeteg családi tragédia történt a szabályok túl szigorú betartatása miatt. Sok nőt kényszerítettek abortuszra a terhesség hatodik, de akár kilencedik hónapjában is, vesztették el az állásukat egy nem kívánt terhesség miatt és gyújtották fel az otthonukat büntetésként.

A szexualitás illetlen beszédtémává vált. A kommunista nevelés és a szigorú szabályozás hatására oda jutottunk, hogy a kínai emberek elfelejtették, milyen praktikákat űztek, milyen gyönyöröket éltek át a szép asszonyok egy gazdag házban, és már nem, hogy egy, semennyi gyermeket sem tudnak csinálni. Kujcsou tartományban egy huszonéves pár kétségbeesetten fordult nőgyógyászhoz, mivel már négy éve hiába próbálkoztak, nem született gyermekük, a családjuk meg szüntelen számon kérte rajtuk a kudarcot. Mivel a feleség elmesélte, rendszeresen szexelnek ugyan, de számára mindig fájdalmas, a doktor szervi problémára gyanakodott, alaposan megvizsgálta a nőt. Végbél körüli sérüléseket vett észre, rákérdezett, kiderült, hogy csupán a hátsó kaput használták. Kielégítő és gondosan illusztrált magyarázat után a hölgy a következő hónapban teherbe esett.

A józan ész olyan, mint a hónaljdeo. Azok használják legkevésbé, akiknek legnagyobb szükségük lenne rá.

1. Ismeretlen kínai szerző: Szép asszonyok egy gazdag házban, Árkádia Budapest, 1983.