Erőszaknak nevezzük azokat a gyakran előre eltervezett cselekményeket, amelyek más élőlényeknek fájdalmat, sérülést, szenvedést okoznak, illetve más embereket valamilyen tevékenységre fizikai erővel vagy hatalmi nyomással kényszerítenek. Az erőszak gyakran agresszióval párosul. A társadalmon belüli erőszak különböző formái: a bántalmazás, kényszerítés, kínzás, molesztálás, rongálás, testi sértés, szexuális erőszak. Nemi erőszak akkor valósul meg, ha valakit erőszakkal, az élete vagy a testi épsége elleni fenyegetéssel szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére kényszerítenek, vagy védekezésre, akaratnyilvánításra képtelen ember állapotát szexuális cselekményre használják fel, a szex során hiányzik a partnerek kölcsönös beleegyezése.

Forrás: Makai Viktória / Facebook

Egy hete megtámadták Makai Viktória ultra maratoni futót, összeverték és szexuális cselekedetre kényszerítették. Viktória kiabált és menekülni próbált, tehát eléggé nyilvánvalóan kifejezte, hogy ellenére van a szituáció, harcolt az életéért. Miután a sportoló elmesélte a történetét, a híradások alatt megjelentek a mocskolódó kommentek: Miért fut este egy nő? Könyörgöm, akkor ér rá, munka után, akkor szeret, lassan már ötkor sötét van. Miért fut egyáltalán? Mert a mozgás egészséges, endorfint termel, és sokkal érdekesebb a szabadban, a friss levegőn végezni, mint egy büdös, ingerszegény edzőteremben, gépen. Miért mosolygott kedvesen az elkövetőre? Mert a környéken lakott, naponta találkoztak, és a szocializációnk során azt tanuljuk, az ismerősöket üdvözölni illik. Egy köszönés semmiképpen sem egyenlő, gyere, bújjunk össze, felhívással. De Viktóriának semmit sem kell magyarázkodnia, mert felnőttként úgy éli az életét, ahogy szeretné, és a nem az minden esetben nemet jelent, bármennyire szeretik az áldozathibáztatók simogatni az erőszaktevőket. Még a fájdalmon és a kiszolgáltatottságon alapuló BDSM-szexben is létezik egy varázsszó, aminek kimondásával a domina vagy a mester felhagy áldozata leckéztetésével, amikor elérkeznek az illető tűréshatárához. Mivel itt a tiltakozás és a könyörgés az izgalom fokozását szolgálja, a nemet az előre gondosan leegyeztetett menekülő szó helyettesíti. Ezt azonban észben és tiszteletben tartják.

Az áldozathibáztatás magasiskolájáról esett szó egy könyvbemutatón is. Durica Katarina A rendes lányok csendben sírnak c. megdöbbentő, elborzasztóan őszinte regényéből kiderül, hogy a kilencvenes évek dunaszerdahelyi maffiájának kedvelt szórakozása volt a szép vagy nem szép kislányok megerőszakolása. Megfélemlítésből, hatalomfitogtatásból, vagy csak úgy, mert megtehették. Elkaptak. Meg fognak erőszakolni, aztán a hangtompítós fegyverrel fejbe lőnek, és olyan helyen ásnak el, ahol sosem találnak majd rám. Őzike vagyok a vadászok közt. Körbefogtak, nincs menekvés. Őzike vagyok, és meg fognak ölni.₁ Az interjúk, illetve a könyv olvasása után többen figyelmeztették az írónőt, ugyan már, ez a legkevésbé sem volt erőszak, ők már csak tudják, mivel ott éltek velük, közöttük. A lányok csupán szerettek volna bekerülni a kivételezett, magasabb körökbe, maguk is akarták.  Maguk is akarták a megaláztatást, a lelki megnyomorodást, a fizikális betegségeket, az abortuszt, a meddőséget, a frigiditást, a megbélyegzettséget, a kitaszíttatást, az elhallgatást. Az ilyen reakciók után még nagyobb bátorság volt ezt a könyvet megírni, Makai Viktóriának a nyilvánosság elé állni, és elmesélni, mi történt, hogy ezzel megóvják a többieket.

A nem az akkor is nem, ha csak halkan suttogják, ha csupán a fejüket rázzák, ha csak a szemükkel intenek nemet. Az elkeseredett sírás is nemet jelent, meg a határozott kapálózás is. A nem meztelenül, egy idegen lakásán, az ágyában, közvetlenül aktus előtt is nem.

A hűtőhöz futás nem sport. A mosolygás nem beleegyezés.

Durica Katarina: A rendes lányok csendben sírnak, 226. oldal, Libri Kiadó, 2018.